Tanösvény
Varbó - Andó-kúti Erdei Tanösvény
Kód: B-18
Név: Varbó - Andó-kúti Erdei Tanösvény
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Tájegység: Bükk, Északi-Bükk
Település: Varbó
Létesítő, kezelő: Északerdő Rt. - Keletbükki Erdészeti Igazgatóság
Hossz: 2.7 km
Időigény: 2.5 óra
Jelzés: stilizált bagoly
Vonalvezetés: körút
Állomások száma: 12
Nehézségi fok: túra jellegű
Megközelíthetőség: Varbótól délre, a Miskolcról a Taksa-lápáig kiépített erdei kisvasút Mahóca és Andó-kút nevű állomásait köti össze.
Ismeretanyag: tematikus (erdészeti) tanösvény
Helyszínhez való viszony: témaközpontú
Ismeretközlés módszere: részben tájékoztatótáblás, kirándulásvezető-füzettel rendelkező tanösvény
Ismeretszerzés módszere: bemutató tanösvény
Ismertető:
Az Andó-bikk alatt, a Barátság-forrás és a Dobrica-kút nevű karsztforrás körül kialakított 15 állomásra felfűzött tanösvény az erdészeti tevékenységről, az erdőgazdálkodásról (erdőrészletek határjeleiről, erdőfeltáró utakról, fatermesztésről"" és az erdő közjóléti szerepéről, mesterséges felújításról, az erdei faállomány koráról, a vidéken nem őshonos fenyőfajokról, a fák korának meghatározásáról), a vadgazdálkodásról (""vadászható fajokról"") nyújt bőséges ismereteket. Egy állomás bemutatja a hegységre legjellemzőbb fafajokat, egy másik a Bükk hegység geológiáját. A 14. állomásnál (Dobrica-kút karsztforrásánál érdemes lett volna a forrás darázskőkúpját és a patak mésztufa-képződményeit is megemlíteni és bemutatni!"
Tájékoztató kiadvány, irodalom: Varbói Erdei Tanösvény. Miskolc, 2000
A Tanösvény állomásai
A településtõl délnyugatra 4 km-re a kisvasút Mahóca és Andókút állomása között vezet a 2,7 km hosszú Varbói Erdei Tanösvény. A vasútállomásoknál lévõ pihenõhelyeken padok, asztalok, tûzrakóhelyek várják a túrázókat, de a tanösvény mentén több helyen - fõleg az útba esõ források mellett - vannak még ilyen létesítmények. Az útvonal mindvégig jól járható, folyamatosan használt és így karbantartott erdészeti úton halad. Jelzése: a gerendákra erõsített fa nyílra festett bagoly. Bemutatja a Bükk-hegység geológiáját, az erdõ-, és vadgazdálkodását, a hegység legjellemzõbb fafajtáit, a csapadék szerepét, az énekes madarak világát.
Egész évben szabadon látogatható.
Tanuljunk a természetben!
Kirándulásra hívjuk meg az iskolások tanösvényünkre, melyet a Bükk hegységben, Varbó községhez tartozó erdõben, Mahóca és Andó-kút erdei kisvasút állomások között alakítottunk ki. a tanösvény végigjárása során a gyerekek nemcsak az iskolában már megtanult környezeti ismereteikhez kapnak kézzel fogható bizonyítékokat, hanem új ismeretekkel is gazdagodhatnak a terepi megfigyelések útján. Játékos kirándulás keretében válik ez a félnapos erdõjárás maradandó élménnyé.
Hogyan vezetjük a gyerekeket?
A tanösvény mentén 15 állomást helyeztünk el, amelyek az erdõ élettelen- és élõvilágát, valamint az ember tudatos jelenlété mutatja be az iskolások nyelvé.
Így például a Bükk-hegység földtanáról, az erdei életközösségrõl, a természetvédelem jelentõségérõl, az erdõ- és vadgazdálkodásról tudhatnak meg többet azok a gyermekek és pedagógusok, akik vállalkoznak arra, hogy egynapos tanulmányi sétájuk, terepgyakorlatuk színhelyéül a varbói tanösvényt választják. A sétákhoz való felkészüléshez nyújt segítséget jelen kiadványunk mely alapján megtervezhetõ az adott korosztály számára a helyszínen átadandó ismeretanyag, s ott egyben – ha nem kértek túravezetést – útvonalvezetõül is szolgál.
FIGYELEM!
A túrázó ifjúság, a pedagógusok, szülõk, kísérõk figyelmét szeretnénk felhívni néhány tudnivalóra, amelyeket elengedhetetlennek tartunk annak érdekében, hogy kirándulásunk sikerrel járjon. Szükséges: félnapi hideg élelem, esõkabát, zárt túracipõ. Figyeljünk az erdõre: Készüljön fel, hogy kijelölt WC, szemétlerakó nincs a területen, ezért MINDENT el kell takarítanunk magunk után!
Az erdõ csendjét mi is õrizzük, ne zajongjunk, járjunk minél csendesebben!
Kullancsveszély!
A bükki erdõben számítanunk kell a vérszívó parazita, azaz a kullancs elõfordulására. A zárt öltözet csökkenti annak veszélyét, hogy a túrán résztvevõkbe is beleakaszkodjon. A kullancs-csipesz segíthet szakszerû eltávolításában. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy otthon alaposan vizsgálják át testüket, és ruházatukat is a csoport tagjai.
Tartalmas idõtöltést kívánnak a tanösvény kialakításában és mûködtetésében közremûködõk:
Miskolci Erdõfelügyelõség
Észak-Magyarországi Erdõgazdasági Rt.
B-A-Z megyei Ifjúsági Egészségmegõrzõ Alapítvány
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
A tanösvény megközelítése
- Kisvasúttal:
Miskolcról elõzetes csoportos bejelentkezés alapján.
Menetidõ: kb. 1 óra.
Bejelentkezés
LÁEV Miskolc, Erdész u. 24.
Telefon: 46/370-663; 46/370-818
- Kerékpárral:
Miskolc, Parasznya, Varbó, Mahóca vagy Miskolc, Alsóhámor, Felsõhámor, Közép-Garadna, Mahóca útvonalon.
- Menetrend szerinti autóbusszal:
Varbóig, majd 4 km gyalog Mahócáig aszfalt úton.
- Gyalogosan:
Jelzett turista úton Andó-kútig.
- Személygépkocsival vagy különjáratú autóbusszal:
Miskolc, Parasznya, Varbó, Fónagyság.
Fónagyságtól csak gyalogosan Mahócáig, (kb. 1 km.)
Ismertetőnk egy kiadványban szerepel, csoportos túra esetében ezen kiadvány 1. oldalán jelzett információs helyeken bejelentkezés és idõpont egyeztetés alapján szakember túravezetõt biztosítunk.
Egyéni látogatók ezen kiadvány leírása alapján járhatják be a tanösvényt.
A kiadvány kapható: Az ÉSZAKERDÕ RT. LÁÉV végállomás pénztáraiban (Miskolc, Dorottya ú; Lillafüred)
A tanösvény bejárásának lehetséges változatai
Kör-útvonal (15 bemutatóhely)
Mahóca – Barátság-forrás – Andó-kút – Dobrica-forrás – Mahóca.
Úthossz: 2,7 km
Idõtartam: kb. 2,5 óra
1. sz. útvonal (10 bemutatóhely)
Mahóca – Barátság-forrás –Andó-kút.
Úthossz: 1,7 km
Idõtartam: kb. 1,5 óra
2. sz. útvonal (7 bemutatóhely)
Mahóca – Dobrica-forrás –Andó-kút
Úthossz: 1,7 km
Idõtartam: kb 1,0 óra
Fotó: Éri Imre
A tanösvény állomásai
1. Állomás: Mahóca
Indulási pont; az elhelyezett ismertetõtáblán (lásd hátsó borító) a tanösvény térképe és általános leírása megtalálható. A tanösvény a Bükk-hegység északi lábánál található a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi oltalom alatt álló területén, ahol az erdõkben az Észak-Magyarországi Erdõgazdasági Részvénytársaság gazdálkodik.
Az erdõ fogalma: Az erdõ fás és lágyszárú növények alkotta, többszínû növényi társulásokból álló életközösség, amelyben a növény- és állatvilág szoros kölcsönhatásban él egymással és környezetével.
A természetvédelem fogalma:
A tanösvény természetvédelmi oltalom alatt álló területen vezet.
A természetvédelem alatt a kiemelkedõ jelentõségû természeti értékek védelmét, megõrzését és fenntartását értjük.
Érdemes megfigyelni az éppen virágzó lágyszárú növényeket is utunk során. Jellemzõ lágyszárú növények: ragadós galaj, fehér árvacsalán, közönséges bojtorján, pásztortáska, gyermekláncfû, piros árvacsalán, nagy csalán, ösztörûs veronika, vérehulló fecskefû, mezei sóska, nagy útifû.
2. Állomás: A Bükk-hegység geológiájának bemutatása
A Bükk-hegység kb. 2 millió éve kezdett kiemelkedni egykori, mélyebb helyzetébõl a jelenlegi tengerszintfeletti magasságába. Ez a kiemelkedés még ma is tart, néhány mm/10 év sebességgel.
Legfeltûnõbb kõzete a mészkõ, amelynek fehér felszíne sok helyen elõbukkan az erdõ zöldje közt. A mészkõ valódi színe zömmel szürke, felszíne a természet erõinek hatására válik fehérré. Az eredeti kõzetszín minden kõzetnél a frissen eltört kõzetdarabok törési felületén látható.
A legtöbb bükki mészkõ kora kb. 300-350 millió év, azaz ennyi idõvel korábban kezdett lerakódni a tengerek fenekén puha mésziszap formájában.
Található még a Bükk-hegységben számos egyéb kõzet, pl.; mélységi magmatikus és felszínre kiömlõ vulkáni kõzetek.
A legtöbb kõzet a képzõdése óta eltelt sok millió év alatt számos földtörténeti eseményt vészelt át, amelyek mindegyike kisebb-nagyobb változást hozott létre rajtuk, ilyenek pl: törések, elmozdulások, egyes részek egymásra tolódása, vízszintesbõl függõlegesbe fordulás, sõt teljes átfordulás stb.
Az egykori földtörténeti változások eredményeit és egyes ma is felismerhetõ jegyeit figyelhetjük meg ezen az állomáson.
Jellemzõ lágyszárú növények: méhfû, kapotnyak, podagrafû, olocsány csillaghúr, erdei pajzsika, hölgypáfrány.
3. Állomás: Fafaj ismertetés
Az állomáshelyen a Bükk-hegységre legjellemzõbb fafajok megtalálhatók.
Keressék meg a számokat a fák törzsén, hasonlítsák össze az alább leírtakkal.
1.) Bükk:
Legjellemzõbb állományalkotó fafaj, a túra során még sok helyen találkozhatnak vele. Megfigyelhetik csemetekortól egész öreg, mintegy 120 éves korig. Középszürke, sima kérgû fa, levelei elliptikusak, ép szélûek.
2.) Madárcseresznye:
Erdei gyümölcs fa. Világos szürke vízszintesen felváló fa, level üde zöld, fogazott tojásdad. Lédús termését minden erdei vad szívesen fogyasztja.
3.) Gyertyán:
Elegy fafaj. Sötétszürke bordázott kérgû fa, levelei hasonlítanak a bükkére, elliptikusak, fûrészes szélûek.
4.) Magas kõris:
Kérge világosszürke, repedezett. Levele páratlanul szárnyalt, általában 11 levélkébõl álló összetett levelek.
5.) Korai juhar:
Elegy fafaj. Kérge szürkés, kissé repedezett. Levele üde zöld, ötkaréjú.
6.) Kocsánytalan tölgy:
A második legnagyobb részarányt képviselõ fafaj a Bükk-hegységben. Kérge szürkés-barna, repedezett, levele sötétzöld karéjos. Makkja kocsány nélkül ül a hajtásokon.
Jellemzõ lágyszárú növények: kisvirágú nebáncsvirág, mezei sóska, ösztörûs veronika, nagy csalán, ragadós galaj, gyapjas boglárka, tavaszi keresztfû, baracklevelû harangvirág.
4. Állomás: Vadgazdálkodás
Az erdõben élõ állatok közül vannak úgynevezett vadászható fajok. Az erdõgazdálkodáshoz a vadgazdálkodás is szorosan hozzátartozik.
Bükk-hegységben élõ vadászható emlõs állatfajok:
- szarvas - muflon
- õz - róka
- vaddisznó - nyúl
A védett állatfajok semmilyen körülmények között nem vadászhatók: vadmacska, nyest, menyét, borz, hiúz.
A vadat a gondos vadgazda télen eteti, ezzel is enyhítve megpróbáltatásait, biztosítja az ivóhelyeket, sót juttat ki az erdõbe – a vadgazdálkodás eszközei láthatók a bemutató helyen: etetõ, sózó, dagonya, magasles.
5. Állomás: Erdõgazdálkodás
Megújuló természeti kincsünk a fa, amelyre az embernek élete folyamán mindig szüksége van. Az erdõ egyrészt hozzájárul a megszokott és nélkülözhetetlen természetes környezetünk megõrzéséhez, másrészt az erdõvel való gazdálkodás célja az emberke számára nélkülözhetetlen faanyag elõállítása is.
Az erdõgazdálkodás a csemete elültetését, a fiatal erdõ nevelésén keresztül az idõs faállomány levágását és faanyagok hasznosítását jelenti.
Ha körbenézek láthatják a gazdálkodás folyamatát a fiatal erdõktõl az idõs állományokig. A gazdálkodáshoz, annak szervezéséhez szükség van arra, hogy az erdõben közlekedni tudjanak a gépek, jármûvek. Most értünk el egy ilyen un. Erdõfeltáró utat. A fákra festett jelek, pedig a nagy erdõterület részekre bontását és annak természetben való megjelölését szolgálják; ezek az un. erdõrészlet határjelek.
Jellemzõ lágyszárú növények: nehézszagú gólyaorr, kányazsombor, erdei turbolya.
6. Állomás: A fák kora
Mi különbözteti meg a fákat a többi növénytõl?
A hosszú élet és magasra törõ törzs. A fa élete túlhalad egy emberöltõn. A mai öreg erdõket nagyapáink hagyták ránk, a mai erdész az általa nevelt erdõt az unokáinkra hagyja örökül.
A magasra törõ törzs nemcsak hosszirányban növekszik minden évben, vastagszik is. Mint gyûrûk rakódnak évrõl-évre egymásra a farétegek, valóban évgyûrûket képezve. A fa élettörténete igen jól kiolvasható az évgyûrûkbõl: ha jó körülmények voltak, vastagabb az évgyûrû, ha sérülés érte a fát, látszik a szerkezetén.
Nézzék meg a tuskókat is és próbálják megszámolni az évgyûrûket.
A festett számmal ellátott oszlop szintén erdõgazdálkodási jel, az un. határdomb, ami a gazdálkodó egységek elválasztását és a terepen történõ tájékozódást segíti.
Jellemzõ lágyszárú növény: gombernyõ.
7. Állomás: Az erdõ kora és térfoglalása
Az erdei faállomány korát a benne élõ faegyedek kora határozza meg. itt látható jó példa fiatal és idõs állományra.
Merre, meddig terjed az erdõ? Az erdõ általában mindenütt megél, ahol esik esõ, süt a nap és nyáron legalább 10 °C fölé emelkedik a hõmérséklet. Hogy hol, milyen erdõk nõnek azt az elõzõekben felsorolt éghajlati tényezõk összetétele határozza meg. így különböztethetjük meg pl. lomberdõt, - ami több napfényt, kevesebb nedvességet és nagyobb hõmérsékletet kíván – a fenyõerdõtõl. Az éghajlati körülmények nagyon kis változása is lehetõséget ad más-más összetételû erdõ nevelésére. Erre példa, hogy az északi völgyhatást kihasználva fenyõerdõt tud nevelni az ember, az egyébként lombos fajoknak kedvezõ élettérben. A fenyõ kora hozzávetõlegesen megállapítható ágörveinek megszámlálásával is.
Jellemzõ lágyszárú növények: hagymás fogasír, bükk sás, fürtös salamonpecsét, vérehulló fecskefû, falgyom.
8. Állomás: Idős bükkös erdő
Utunkat folytatva belépünk egy 120 éves idõs bükkös állományba. Tiszteletünket kifejezve nagysága elõtt, mintha templomba lépnénk oly érzés fogja el a fogékony embert. Kérem figyeljenek, hallgassák az erdõt.
Az erdészek munkájuk során figyelemmel kísérik az erdõ életét; mivel az túlnõhet egy emberöltõn a megfigyelések folytatása érdekében szükségesek a pontos leírások. Ezen célt szolgálja a fák törzsén látható számozás is.
Jellemzõ lágyszárú növények: borzas repkény, kúszó boglárka, gumós nadálytõ, erdei kutyatej, ligeti zsálya, csomós ebír.
9. Állomás: A csapadék útja az erdőben
Víz és levegõ nélkül nincs élet a Földön. A zöld növényzet elnyeli a napsugarat és energiaforrásként használja saját élet mûködtetéséhez, közben pedig oxigént termel, ami minden élõlény éltetõ eleme. A napenergia készítéséhez víz is kell, amit a fa a nagy területet felölelõ gyökerével a talajból vesz fel és hatalmas lombfelületén keresztül párologtatja el.
Vajon az erdõ pazarolja-e a drágavizet nagy lombozatának bõ párologtatásával?
A vizsgálatok szerint az erdõ egész mûködése a víz visszaforgatására és fokozatos leadására épül. Az erdõtalaj beissza a csapadékot és a vizet szûrve, tisztítva, apránként adja tovább a forrásoknak, patakoknak.
A Bükk-hegység vízháztartása speciális, az erdõborítás hatását messze felülmúlva érvényesülnek a mészkõhegységre jellemzõ karsztjelenségek.
A csapadék a kõzetbe szivárog, víznyelõkön keresztül a felszín alá, a mészkõbe levõ barlangrendszerekbe jut. Ott hosszabb ideig tárolódik. Késleltetett és kiegyenlített ütemben kerül a karsztlábaknál levõ forrásokon keresztül újra a felszínre. Ilyen karsztforrás az itt látható Barátság-forrás is – ami csapadékos idõjárás esetén bõvízû, szárazságban csak szivárog – de utunk során még jellemzõbbekkel is fogunk találkozni.
Jellemzõ lágyszárú növények: enyves zsálya, hölgymál, lecsüngõ sás, piros árvacsalán.
Újabb fafajjal ismerkedhetnek meg: a hegyi juharral (7.)
Kérge sokáig sima, idõsebb korban szabálytalan kéregcserepek válnak le róla, levelei ötkaréjúak, a 20. oldali rajzon látható.
10. Állomás: Az erdő szerepe az ember életében
Az Andókút-forrás
Az elõzõekben megismert fatermesztésen és védelmen kívül az erdõnek közjóléti szerepe is van. Segítséget nyújt a városok lakóinak a regenerálódásban, a felüdülésben. Ezt a célt szolgálja az elénk táruló kirándulóhely is, amit azzal a céllal alakítottak ki az erdészek, hogy megfelelõ körülményeket biztosítsanak és egyúttal ellenõrizhetõvé tegyék a kiránduló-forgalmat az erdõ és természetvédelem érdekében.
A tanösvény feléig értünk, itt meg lehet pihenni rövid idõre.
Figyelmét meg, hogy a forrásból kijövõ víz és a mesterségesen kialakított tó élõhelyet biztosít a vízhez kötõdõ élõlények számára: szitakötõk, szúnyogok, békák, pókok, csigák, gõték.
Jellemzõ lágyszárú növény: martilapu.
11. Állomás: Az erdők folytonossága
Megfigyelhetõk a területen a különbözõ korú erdõk; a tarvágás után mesterségesen erdõsített fiatalos, és a természetes módon újuló idõs állomány is. Az idõs korú fák élõhelyet biztosítanak a madarak pl. fekete és fehérhátú harkály számára. Az odvas fákban töltik a nyarat a denevérek és barlangokban, üregekben telelnek át, téli álmot aludva.
Jellemzõ lágyszárú növények: sárga árvacsalán, kereklevelû repkény, salátaboglárka, kardos madár-sisak, nagy útifû.
Megfigyelhetõ, hogy a fiatal és öreg erdõkben más-más lágyszárú növények élnek.
12. Állomás: Az ember és az erdő kapcsolata
Az erdõnek nem csak a faanyagnyerés és üdülés miatt van szerepe az emberek életében, hanem a közeli falvak lakosai munkalehetõségeket is találnak benne. Faszenet és meszet égetnek, gyógynövényeket, erdei gyümölcsöket szednek, a fakitermelésben és az erdõk nevelésében tevékenykednek.
Jellemzõ lágyszárú növények: bablevelû varjúháj, enyves szegfû, fekete üröm, kányazsombor, farkas-kutyatej, fehér acsalapu, mezei zsurló.
13. Állomás: Vízmosás
A karsztforrásokból elõtörõ vizet a völgyek vezetik le. Nagyon szép példa erre az itt lévõ un. szurdok-völgy. A mészkõhegység lábánál már mély agyagos a talaj, a forrásokból táplálkozó vízfolyások, de fõként a heves nyári esõk után lefutó felszíni víz mély árkot mos a puha talajban. A völgyben csak idõszakosan folyik víz, erõs romboló hatást fejt ki a talajra, különösen ott, ahol nem borítja azt erdõ.
Jellemzõ lágyszárú növények: pénzlevelû lizinka, lila ökörfarkkóró, borsóképû lednek.
14. Állomás: Természetes vizes élőhely és pihenőhely
A Dobrica-forrás jellegzetes völgyfõi karsztforrás, általában mindig folyik a víz még a legszárazabb idõben is. Itt az ember nem avatkozott a vízfolyás útjába, természetes vízi élõhely alakult ki a ledõlt fák, legurult kövek között. Õrizzük meg ezt a természetes élõhelyet, csak a gyaloghídon közlekedjenek!
Megfigyelhetik a víz koptató hatását – a vízfolyásban található kövek legömbölyítettek.
A már említett – vízhez kötõdõ életmódot folytató – állatok mellett szalamandra és vizicickány, gyepi béka és barna varangy i elõfordulhat itt.
A forrás vize táplálja a közeli varbói tavat.
15. Állomás: Énekes madarak világa
Az eddig jellemzõen látott bükkösökkel ellentétben, itt a dombtetõn száraz termõhelyû tölgy-erdõ található gazdag, változatos fajú gyep és cserje szinttel. Ez a gazdag aljnövényzet azért alakulhatott ki, mert a tölgy lombkoronája jobban átengedi az éltetõ napsugarat, míg a zárt bükkös talaján még nyáron is hûvös félhomály van, ahol az aljnövényzet nem él meg.
A tölgyerdõk jó élõhelyet biztosítanak az énekes madaraknak; a változatos növényfajok és a rajtuk lévõ rovarok gazdag táplálékforrás a számukra. Ha türelmesek és csendesek több madárfajt i megfigyelhetnek, de hallani biztosan fogják õket.
Sajnos megfigyelhetõ a fák pusztulása is, amit a szárazság és a káros környezeti határok okoznak.
Utunkat folytatva visszaérkeztünk a kiindulási helyszínre.
Reméljük, hogy hasznosan töltötték idejüket és közben kellemesen el is fáradtak az egészséges séta során.
